Hány földtörvény van valójában? Az szinte minden gazdálkodó számára közismert, hogy a tavalyi évben került kihirdetésre a kormányzat és azóta a köztudat által is csak új földtörvénynek nevezett 2013. évi CXXII. törvény, mely a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szól (Földforgalmi törvény). A nagy hírveréssel beharangozott törvény végső változatának Magyar Közlönyben történő kihirdetésekor azonban a szakavatott szem számára világossá vált, hogy az tulajdonképpen még hiányos, és sok nyitott kérdést hagyott maga után. A válaszokat – és akkor is csak részben – az év végén kapta meg a gazdatársadalom.

Vissza a földtörvényes menüpontba.

Hogy tisztán lássuk a dolgot, meg kell vizsgálnunk a hazai földszabályozás előzményeit. Hangsúlyozzuk, hogy cikkünkben nem kívánunk véleményt formálni sem a jogalkotókról, sem a jogszabályi tartalmakról, sem azok előkészítéséről! A kapcsolódó információkat kizárólag a tényekre támaszkodva szeretnénk ismertetni.

Hazánk földügyi szabályozásának alapját 20 éven keresztül a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény adta (régi földtörvény). Ez fektette le többek közt az elővásárlási és előhaszonbérleti jogokat, illetve a különböző földszerzési korlátokat. Utóbbiak közé tartozott például a külföldiek termőföld-tulajdonszerzési korlátozása. A külföldiek bizonyos feltételek megléte esetén szerezhettek földet (pl. Magyarországon történő letelepedésük esetén), a speciális esetektől eltekintve azonban a földszerzésük „legális úton” gyakorlatilag tiltva volt (ún. földszerzési moratórium volt érvényben).

Uniós csatlakozásunkkor világossá vált, hogy a tiltás nem tartható fenn sokáig. Az Unió 7 évre adott haladékot az országnak a tiltás, illetve a hazaiak és külföldiek földszerzési lehetőségei közti különbségek eltörlésére, majd ezt – külön hazai kérelemre – 3 évvel még meghosszabbították. Ezzel kialakult a végső dátum: a külföldiek földszerzési moratóriuma az uniós szabályoknak megfelelően 2014. május 1-jén megszûnik.

Mivel a hazai politikai pártok, de mindenekelőtt a gazdálkodók abban korábban és most is egyetértettek, hogy a külföldiek – főként a nagyobb tőkeerő miatti tömeges – magyarországi termőföld-szerzését el kívánják kerülni, így a moratórium lejártáig mindenképpen változásra volt szükség a földügyi szabályozásban.

A változás első „kézzelfogható” mérföldköve a Földforgalmi törvény 2013. június 30-i kihirdetése volt, de – mint ahogy azt fent már említettük – a jogszabály meglehetősen hiányos volt, sőt ha egyszerûen akarunk fogalmazni, azt is mondhatjuk, hogy „félig üres” volt. Olyan kérdések maradtak nyitva, melyekből rögtön látszott, a Földforgalmi törvénynek „folytatása” lesz. Ez azonban már nem kapott akkora hírverést. Csak annyi volt biztos, hogy a Földforgalmi törvényben leírtak 2013. december 15-től 2014. május 1-jéig, fokozatosan lépnek hatályba. Ekkor még a régi földtörvény hatályon kívül helyezése sem volt rögzítve.

Ezt követően a médiában zajló politikai csatározásokon kívül (kormánypárti dicséretek, ellenzéki kritikák) szakmai szempontból jó ideig nem történt jelentős esemény, és egy kínosan hosszú csend következett. A termelőkben ez időszak alatt tovább nőtt az addig sem elhanyagolható bizonytalanság.

2013. október végén megjelent egy törvénytervezet a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) honlapján más fontos dokumentumok közé besorolva. A tervezet rengeteg olyan rendelkezést tartalmazott (bár korántsem mindent), ami a Földforgalmi törvényből kimaradt. Ebből már sejteni lehetett, hogy a Földforgalmi törvény legelső rendelkezéseinek hatálybalépése előtt (2013. december 15.) ezen tervezetnek valamilyen formában kihirdetésre kell kerülnie. Fontossága ellenére az új törvénytervezet láthatóan elkerülte a média figyelmét, bár igaz, hogy megjelenését a jogalkotói részről sem kommunikálták ki kellőképpen a fontosságához képest. Mindössze annyit tettek, hogy a tervezet nyilvánosan elérhetővé vált.

Ezután ismét csendesebb időszak következett. Szinte mindenhol csak a Földforgalmi törvény volt a középpontban egészen 2013. december elejéig, amikor is az Országgyûlés elfogadta „a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról” szóló 2013. évi CCXII. törvényt (kiegészítő földtörvény). A szóban forgó törvény december 12-én - tehát éppen csak a Földforgalmi törvény legelső rendelkezéseinek hatálybalépése előtt - került kihirdetésre a Magyar Közlönyben, és vált ismertté a „nagyközönség” számára. Hatálybalépését a Földforgalmi törvényhez igazodva szintén szakaszosra tervezték.

Ezen kiegészítő törvény nagyrészt a fent említett október végi törvénytervezet rendelkezéseit tartalmazta, de korántsem teljesen ugyanabban a formában. Mindenesetre számos kérdés megválaszolásra került, olyan témákban, melyek a Földforgalmi törvény hiányossága miatt merültek fel korábban. Az már más kérdés, hogy 1-2 nap alatt az új rendelkezéseket aligha tudja átlátni és értelmezni az egész hazai termelői réteg, valamint a hivatalok. Hiszen a földek ügyintézése eddig sem volt egyszerû!

A kiegészítő törvény megjelenésével bizonyossá vált, amit korábban csak sejteni lehetett.
Az új földtörvény valójában két törvényt foglal magába

• a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény („a 122-es”, azaz a Földforgalmi törvény) és
• a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény („a 212-es”, azaz a Kiegészítő földtörvény).

És mintha nem lenne elég, hogy a kettő gyakorlatilag csak együtt értelmezhető, még így is maradtak olyan megválaszolatlan kérdések, melyekre remélhetőleg a tucatnyi, jelenleg még kidolgozás alatt álló, további részlet-szabályokat megállapító, ún. végrehajtási rendelet fog választ adni. Sajnos eddig ezekről a rendeletekről nagyon kevés információ látott napvilágot.

A háttérben készül még egy másik földügyekhez kapcsoló törvénytervezet is, melyről Üzemgazdasági vagy Üzemszabályozási törvényként beszélnek. Ennek megalkotását a parlamenti választások utánra halasztotta a kormányzat elsősorban időhiányra hivatkozva, de sokak szerint az is elképzelhető, hogy a csúszás mögött az eddig még ki nem hirdetett, kevésbé népszerű rendelkezések meghozatalának időzítése áll, vagy olyan bonyolultabb szabályozások megalkotása, melyekre a kampány idején nincs lehetőségük az illetékeseknek.

Fontos tudni továbbá azt is, hogy amíg a Földforgalmi törvény és a Kiegészítő földtörvény teljes egészükben nem léptek hatályba (2014. május 1-ig), addig a régi földtörvény egyes rendelkezései is éltek még, így az akkori ügyintézésekre – részben – a régi szabályok is vonatkozhattak még.

Ha a cikkünk címében álló kérdésre kívánunk választ adni, akkor a helyzetet röviden így foglalhatjuk össze: 2014. elején, az a nehézkes helyzet állt elő a magyar mezőgazdaság alapszabályozásában (részben persze az uniós szabályok szülte nyomás miatt), hogy 3 földügyi szabályozással kapcsolatos törvény is hatályban állt, rendelkezéseik fokozatosan „cserélődtek” az átmeneti időszak alatt, és a jövőbeli részletek rendkívül bizonytalanok voltak. 2014. május 1-jét követően a régi földtörvény teljes egészében hatálytalanná vált, így jelenleg a 2 új „alaptörvény” adja a földügyi szabályozás alapját.

Ugyan néhány, az „alaptörvényekhez” kapcsolódó, részletszabályokat megállapító végrehajtó rendelet és kiegészítő törvény már jelent meg, viszont továbbra is jelentős a bizonytalanság néhány fontos, jövőbeli szabályozás körül (pl. a földvásárlásoknál vétójoggal rendelkező helyi földbizottságok megalakulása, működése). Továbbá még az Európai Unió is vizsgálatot folytat egyes vitatható rendelkezések kapcsán. Ennek megfelelően maguk az érintett hivatalok és szervek sem teljesen biztosak az egyes eljárási rendekkel kapcsolatban (hiszen nincs kialakult, bejáratódott gyakorlat), tehát a gazdálkodóknak mondhatni, most igazán elkél – főként a független – segítség, hogy ők maguk mindinkább a megélhetésükkel, vagyis a termeléssel foglalkozhassanak.

Szaktanácsadó szervezetként mi abban kívánunk segíteni, hogy a földügyekkel foglalkozó kérdéseket összegyűjtjük, a vitás eseteket eljuttatjuk a jogalkotóhoz, és a válaszokat saját kereteink között tesszük ismertté a gazdálkodói körökben.

EURO-ECO Csoport – UNIVER-PENTA Kft. Területi Szaktanácsadási Központ
Kapcsolatfelvétel

Vissza a földtörvényes menüpontba.