Aki akar, most még köthet növénybiztosítást

Már csak 2 napjuk van a gazdálkodóknak arra, hogy növénybiztosítást kössenek a 2017-es évre. A biztosítással még nem rendelkező termelők a területileg illetékes agrárkamarai falugazdászt is felkereshetik.

A teljes tartalomért, kérjük, jelentkezzen be a jobb oldali ügyfélkapun!

Ki kaphat fejlesztési pénzt az NGM-től?

Az idén 15 milliárdos, felülről nyitott keretet kapott az uniós forrásokból kiszoruló nagyvállalati fejlesztéseket segítő Nagyvállalati beruházási program. 2015 óta 49 nagyvállalat több mint 70 milliárd forint kapacitásbővítő beruházásának elindítását segítette elő, csaknem 1650 új munkahely létrejöttéhez járulva hozzá. A nemzetgazdasági tárca közzétette a forráshoz jutási feltételeket.

Az uniós forrásból támogatásban nem részesülő magyar nagyvállalatok feldolgozóipari növekedési és modernizációs beruházásaihoz nyújt vissza nem térítendő támogatást a Nagyvállalati beruházási támogatási program, a legkisebb támogatható projektméret 100 millió forint, azzal a feltétellel, hogy a támogatás összegének el kell érnie az 50 millió forintot - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztatójában.

A program 2015-ös indulása óta 49 nagyvállalat több mint 70 milliárd forint kapacitásbővítő beruházásának elindítását segítette elő, csaknem 1650 új munkahely létrejöttéhez járulva hozzá.

Az NGM közölte, a döntés meghozatala során kiemelt szempont, hogy milyen mértékben térül meg a fejlesztéshez adandó támogatás a projekt fenntartási időszakában az államháztartás részére, például többletfoglalkoztatás, bérfejlesztés, gazdálkodási eredménynövekedés hatására.

A szabályok szerint az elszámolható költségeken belül az új termelőeszközök beszerzési költségei arányának el kell érnie az 50 százalékot. Amennyiben az induló beruházás a termelőeszközök beszerzéséhez kapcsolódóan energiahatékonysági-, megújulóenergia-felhasználást célzó költség elemeket is tartalmaz, úgy ezek aránya az összes elszámolható költségen belül nem haladhatja meg a 20 százalékot.

A támogatást igénylőnek vagy kapcsolt vállalkozásának egyebek mellett rendelkeznie kell legalább három lezárt, teljes üzleti évvel, magyarországi saját tulajdonú székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel. A cég a beruházását a projekt befejezését követő 5 évig köteles fenntartani a támogatási szerződésben vállalt feltételek mellett.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden a Mach-Tech ipari kiállítás megnyitóján jelentette be a program folytatását, és elmondta: a tavalyi eredeti 15 milliárd forint keretet 25 milliárd forintra emelték, és az idén is nyitottak a keret növelésére az államháztartás helyzetének függvényében.

 (Forrás: MTI-Eco)

Átalakulóban a hazai vetésszerkezet

Bár még mindig a kukorica és a napra­forgó vezeti a rangsort a tavaszi vetésű növények között, a gazdálkodók idei tervei azt mutatják, hogy kisebbfajta átrendeződés kezdődött a hazai vetés­szerkezetben. Idén harmadával esett vissza az árpa vetésterülete, a borsó 23, a dinnye 21, míg a burgonya 15 százalékkal kisebb területen kerül a földbe.

Az Agrárgazda­sági Kutatóintézet (AKI) adatai szerint a tavaszi vetésű gabona tervezett vetésterülete 1,16 millió hektár, ami 95 ezer hektárral kisebb, mint egy évvel korábban. Ebből a kukorica 1,02 millió hektárt tesz ki, ami 64 ezer hektárral kevesebb, mint 2016-ban.

Tavaszi árpából is kevesebb kerülhet a földekbe, a tervezett 56 ezer hektár harmadával marad el az előző évi szinttől, ahogyan a zab vetésterülete is 8 ezer hektárral szűkül. Ezzel együtt az egyéb gabonafélékből 46 ezer hektárral többet vetnek majd. A szója várható területe 2017-ben is 66 ezer hektár, a lucernatelepítés a 2016. évi 34 ezer hektárral szemben 56 ezer hektár körül alakul 2017-ben.

A napraforgó népszerűsége töretlen, idén a tervek szerint 658 ezer hektárnyit vetnek az olajnövényből a gazdák, ez csaknem 25 ezer hektárral haladja meg a tavalyi szintet. Cukor­répa összesen 16 ezer hektáron kerülhet a földbe, 500 hektárral nagyobb területen, mint 2016-ban.

A magyar gazdálkodók közül egyre kevesebben foglalkoznak borsó- és burgonyatermesztéssel. Idén 23 százalékkal kevesebbet vetettek borsóból, és 15 százalékkal csökkent a burgonya vetésterülete is. Ezzel szemben sokan a zöldségnövényekre helyezték a hangsúlyt.

A tavalyihoz képest nagyobb területen terveznek csemegekukorica-, vöröshagyma-, zöldpaprika-, zöldbab- és karfioltermeléssel foglalkozni, ugyanakkor a görögdinnye tervezett területe 21 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál.

A jelentések szerint a megszokottnál hűvösebb áprilisi időjárás ellenére gyorsan haladtak a gazdák a vetéssel. Míg tavaly a gabonafélék 42 százalékát vetették el április végéig, idén ugyanebben az időszakban a munka 56 százalékával végeztek a termelők. A tavaszi búza, a tavaszi árpa és a zab vetése gyakorlatilag az egész országban befejeződött. A kukorica pedig eddig csaknem 538 ezer hektáron került a földekbe, ami a tervezett terület több mint felét jelenti.

 (Forrás: Magyar Idők)

Jövőre emelkedhetnek az agrártámogatások

Nemzeti agrártámogatásokra csaknem egymilliárd forinttal több juthat jövőre – írja a Magyar Hírlap szerdai száma. Emellett az agrártárca százmilliókkal költ többet az iskolagyümölcs- és az iskolatej-programokra a jövő évi költségvetés tervezete szerint. Az unió által térített támogatások esetében a tárca 425 milliárd forint kifizetésével kalkulál.

A kormány célja a nagy hozzáadott értéket képviselő, a foglalkoztatás szempontjából meghatározó ágazatok, azaz az állattenyésztés vagy a kertészet jövedelemtermelő és versenyképességének erősítése, így a vidék népességmegtartó képességének javítása. Az agrártárca nemcsak fenntartaná a nemzeti költségvetésből eddig finanszírozott programokat, hanem új állami támogatási lehetőségeket is megnyitna. A tárca szerint a 2018. évi költségvetés tervezetében szereplő összegek garantálhatják ezen célok megvalósítását – közölte a Magyar Hírlap megkeresésére a Földművelésügyi Minisztérium (FM).

Az FM fejezetében kiemelkedő jelentőségű a „Nemzeti agrártámogatások” előirányzat, ezekből a forrásokból számos, az agrártermelést segítő konstrukciót támogatnak, például a „Több munkahelyet a mezőgazdaságban” programot is. Nemzeti agrártámogatásokra a jövő évi költségvetés tervezete szerint 78,560 milliárd forint áll rendelkezésre, ami az idei 77,597 milliárd forinthoz képest 963 millió forint többletforrást jelent. Átmeneti nemzeti támogatásra mintegy 26 milliárd forintot fordíthat a tárca 2018-ban. Ebből az összegből a szarvasmarha-, a tej-, a juh- és a kecske-, valamint a dohányágazat kaphat támogatást.

Az agrártárca kiemelt figyelmet fordít a baromfi- és a sertéságazatra, mivel azok közvetlen uniós forrásokból nem részesülnek, így a tenyésztőknek a nemzeti költségvetésből finanszírozott támogatási konstrukciókra szükségük van. A baromfiágazatban a termelőket segítő állatjóléti támogatás megemelt összegű, tizenkétmilliárd forint lesz. Az étkezési tojást termelő tyúkállományok, valamint a tenyészbaromfifajok állatjóléti támogatásának 1,2 milliárd forintos keretösszege jövőre is megmarad.
Ha Magyarország kezdeményezésére az Európai Bizottság dönt egy – a madárinfluenza hatásait csökkentő – krízistámogatás nyújtásáról, úgy annak nemzeti részét is ezen előirányzatból finanszíroznák.

A sertéságazatban is meghatározó szerepet töltenek be az állatjóléti támogatások. A sertéshízók után igénybe vehető támogatást az Európai Bizottság és a közösségi jogszabályok által engedélyezett, legfeljebb 9,144 milliárd forintos keretösszeggel hirdethetik meg jövőre. Emellett 2018-ban is számottevő összeget, 8,62 milliárd forintot fordítanak a tenyészkoca állatjóléti támogatásra. Jövőre is lesz sertésstratégia-program, 1,1 milliárd forintos keretösszeget különítettek el erre. Az állattenyésztési feladatok támogatására az idei évhez hasonlóan 1,3 milliárd forint áll rendelkezésre, így javítható a hazai tenyésztőszervezetek, a magyar állattenyésztők versenyképessége.
A tárca jövőre is figyelmet szentel az állategészségügyi intézkedéseknek. Az állatbetegségek megelőzésének és felszámolásának támogatására – a tervek szerint – 10,5 milliárd forintot, az állati hulla biztonságos elszállítására a 3,6 milliárd forintot irányoznak elő.

Szintén a „Nemzeti agrártámogatások” előirányzatból finanszírozzák majd a mezei őrszolgálatokat, a különböző mezőgazdasági hitelkonstrukciókhoz tartozó kamat-, kezesi és díjtámogatásokat, valamint számos, az állattenyésztéshez és növénytermesztéshez kapcsolódó csekély összegű támogatási konstrukciót egyes speciális ágazatokban (fűszerpaprika, tenyésznyúl, méhészet). A Méhészeti Nemzeti Program 105,5 millió forint többletforráshoz jut.

A „Nemzeti agrárkárenyhítés” előirányzatában 4,3 milliárd forintnyi forrás garantálja a termelői befizetések mellé kötelezően előírt állami hozzájárulást. Így a kárenyhítési igényeket teljes mértékben kifizethetik, sőt a kiépülő országos jégeső-elhárítási rendszer működési költségeit is ebből finanszírozzák. A nemzeti támogatásokból különítenek el 1,2 milliárdot tanyafejlesztésre, cél a családi gazdaságokra épülő agrárközéposztály megszilárdítása, a kisállattenyésztés megerősítése a helyi élelmezésben. Az EU-társfinanszírozással működő támogatások közül folytatódik például a népszerű „Igyál tejet Program”. Jövőre százmillió forinttal magasabb összeget, azaz 4,3 milliárd forintot használhatnak fel a társfinanszírozott program nemzeti forrásigényére. Ez évhez képest 561 millió forinttal több, 2,287 milliárd forint jut az iskolagyümölcs-programra Jelenleg több mint 2100 általános iskola 551 ezer 1–6. osztályos tanulója vesz részt a programban.

Az Európai Unió által térített közvetlen és egyéb piaci támogatások esetében az agrártárca 2018-ban összesen 425,5 milliárd forint kifizetésével kalkulál. Ebből 410,1 milliárd forint a közvetlen (terület és állatalapú) támogatások, míg 15,4 milliárd forint a piaci támogatás és az uniós finanszírozású állategészségügyi programok összege.

 (Forrás: Magyar Hírlap)

Nőtt a mezőgazdasági károk után kifizetett összeg

Az agrárium mind több résztvevőjét felkészülten érték a károk, a múlt évben ugyanis több mint tízmilliárd forintért kötöttek biztosítást a gazdák a szélsőséges időjárás ellen. A díj egy részét visszaigényelhették a károsultak. 

Jól jártak azok a gazdaságok, amelyek agrárbiztosítást kötöttek az elmúlt évben, szinte mindegyik biztosítási területen nőtt a károk után kifizetett összeg. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai szerint tavaly összesen 13,2 milliárd forintot fizettek be a mezőgazdasági termelők a különböző biztosítások díjaként – írta összeállításában a Magyar Idők. Lényeges, hogy ilyen célra már évek óta kérhetnek támogatást a gazdák. A konstrukció részeként a biztosítónak átutalt díj legfeljebb 65 százalékát igényelhetik vissza a termelők. A díjtámogatás népszerűsége egyre nő, különösen, hogy 2016-ban visszatérhettek a rendszerbe egyes nagyvállalatok, valamint állami és önkormányzati szereplők is. A támogatott szerződések összege 7,9 milliárd forintot tett ki, a visszaigényléssel így nagyjából négymilliárd forinthoz jutottak az érintettek.

A támogatott biztosítások több­sége tavaly a zöldség- és gyümölcskultúrákra, valamint a legfontosabb szántóföldi növényekre köthető jégeső-, fagy-, vihar- és tűzkárra vonatkozott – ezeket nevezik B típusú biztosításnak. Az A típusba a legfontosabb szántóföldi növé­nyekre, valamint a szőlőre, az almára és a körtére kötött csomagbiztosítások tartoznak.

Az időjárás meglehetősen szélsőségesen alakult az elmúlt évben. Tavaly április végén Európa-szerte nagy kiterjedésű, komoly fagykár érte a növényállományt, és az akkor későn érkező fagy Magyarországon is súlyosan érintette a termelést. Számos esetben teljes hozamkiesést voltak kénytelenek elkönyvelni a gazdák. Májusban már a viharok jelentettek gondot a mezőgazdaságban; a szél és a jégverés okozott komoly károkat.

A legnagyobb kár Kelet-Magyarországon keletkezett tavaly, jelentős termésveszteséget okozva a kukorica- és a napraforgótáblákon. Nem véletlen, hogy minden növénybiztosítási lehetőség esetében emelkedett a gazdáknak kifizetett összeg. Az AKI statisztikája szerint 13,2 milliárd forint díjbevétel mellett 7,85 milliárd forintot utaltak át a termelőknek a károk után tavaly a biztosítótársaságok. A legnagyobb összeget a növénybiztosítások után fizették ki, együttesen 7,1 milliárd forintot. Az állatbiztosítási ágazatban a 624 millió forint díjbevétel mellett 253 millió forintot juttattak el a kárt szenvedett gazdaságokba.

Jó tudni, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan a termelők az idén is igényelhetik az állami támogatást a befizetett biztosítási díj után. Csupán annyit kell tenniük, hogy május 31-ig az egységes támogatási kérelem kitöltésekor külön jelzik, hogy a támogatott növénybiztosítást igénybe kívánják venni. Fontos, hogy ez a nyilatkozat utólag nem pótolható. A lépést a legcélszerűbb május 15-ig megtenni, ezt követően ugyanis a támogatási összeget munkanaponként egy-egy százalékkal csökkentett mértékben fogadják csak el.

A biztosítási szereplők megítélése szerint tovább emelkedhetne az agrárbiztosítások népszerűsége, ha a támogatások egyes kiemelt kockázatú állatbetegségekre, illetve hozamgarancia-biztosításra is kiterjednének. 

 (Forrás: Magyar Idők)

Új gabonastratégia: a mennyiség helyett a minőség a cél

A gabonapiacot már most is nagymértékben meghatározó orosz és ukrán termelés további bővülése a hazai gazdák exportpiacait veszélyezteti. Hagyományos piacaik és versenyképességük megőrzése érdekében elengedhetetlen a hazai gabonastratégia újragondolása, amelynek során a mennyiségi termelés mellett helyet kell kapnia a kisebb piaci szegmenseket kiszolgáló specializált termesztésnek - hangzott el a szektor vezetői számára a K&H-ban rendezett Agrár Klubon.

„Az elmúlt év kiugró terméseredménye alapján talán sokakat meglep, hogy éppen most kongatjuk a vészharangot a gabonatermesztés jövőjével kapcsolatban. Látni kell azonban, hogy egy olyan globális piacról beszélünk, amelyet kevésbé a hazai termés, sokkal inkább a nemzetközi folyamatok határoznak meg.

Figyelmeztető számunkra, hogy a világszinten magas készletek miatt a tavalyi, mintegy 1,2 millió tonna malmi és 2,5-3 millió tonna takarmány minőségű termés legnagyobb részét egyelőre nem értékesítették a gazdák, így annak értéke nem realizálódott a termelőknél. Eközben viszont Ukrajna és Oroszország egyre nagyobb mennyiséggel van jelen a világpiacon. Jelenleg a globális piac 56-58%-át teszik ki, így ha a közeljövőben csak 1-2%-kal növekszik a keletről érkező export gabona mennyisége, már az is igen komoly nehézséget okozhat a hazai termelők számára” – hívta fel a figyelmet az ágazat problémájára Tresó István, a K&H Agrárüzletág vezetője az Agrár Klub legutóbbi rendezvényén.

A gabonapiac globális helyzetét és a hazai gazdák számára ebből adódó lehetőségeket a téma kiváló szakértője, dr. Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutatóintézet kutatási igazgatója mutatta be. A szakember rávilágított arra, hogy míg a fejlett országokban a demográfiai fejlődés miatt inkább keresleti korlát, addig a fejlődő országokra kínálati korlát jellemző, ennek megfelelően eltérő stratégia alkalmazható a két célpiacon. A gabonapiacot befolyásoló tényezők között megemlítette az energiapiaci kölcsönhatást, a kereskedelem liberalizálására irányuló vagy az ezzel ellentétes törekvéseket, az egyre szélsőségesebbé váló időjárás okozta növény- és állatbetegségeket, a megművelhető földterület és öntözővíz jelentette természeti korlátokat és a geopolitikai konfliktusokat is. Világszinten a búza iránti kereslet 60 millió tonnával, a kukoricakereslet pedig 100 millió tonnával növekszik 5 évente. A repce esetében elképzelhető a termelés visszaszorulása Európában, miközben a napraforgó termelése egyre inkább Dél-Kelet-Európa irányába tolódik, miközben a szójánál a következő években ugrásszerű termelésnövekedés várható Ukrajnában és Oroszországban.

A lehetséges út

A kedvező magyarországi természeti adottságokon, mezőgazdasági hagyományokon és sok évtizedes szakértelmen alapuló termelés helyett a szakember a piackutatásokat követően a pontos fogyasztói igényekhez igazodó, specializált értéklánc-alapú termelés fontosságát hangsúlyozta. Ennek gyakorlati megvalósulását abban látja, hogy a hazai gabonatermesztésnek az ömlesztett áru (bulk commodity) előállítása mellett egyre inkább a termelési hely és minőség szerint megkülönböztethető, a végfelhasználás szerint elkülönülő (Identity Preserved, IP), specifikus termelés irányába kell elmozdulni. Ez nyilvánvalóan jelentős többletráfordítást, külön termeltetői szerződések kialakítását és jól izolált logisztikai lánc megvalósítását kívánja meg, miközben többnyire réspiaci igényt elégít ki. Így tehát sikerességének nagyban feltétele a vertikális integrációk megerősödése, ami nem gyors folyamat, és a fizetőképes kereslet, amely képes és hajlandó elismerni a jóval magasabb hozzáadott többletértéket.

A jelenlegi gyakorlatról dr. Kovács István Dezső, a KITE Zrt. terménykereskedelmi üzletág igazgatója beszélt, aki jó minőségű, a piac elvárásainak megfelelni tudó áru előállítását hangsúlyozta. A szakember tapasztalatai alapján csak nagy mennyiségű, minőségben egységes és egészséges, a bioüzemanyag-gyártók, a malomipar és a takarmánykeverők eltérő igényeit kiszolgálni tudó áruval vehető fel a verseny a hazai és a nemzetközi piacokon. Ehhez olyan hazai adottság, mint a kiterjedt vasúthálózat, a környező (bosnyák és olasz) felvevőpiacok keresletének kiaknázása mellett a precíziós gazdálkodási technológiák fejlesztését tartja szükségesnek, mivel az gazdaságosan üzemeltethető, folyamatosan fejleszthető és többletjövedelmet biztosító gazdálkodást tesz lehetővé. 

 (Forrás: agrotrend.hu / FM)

Központi szerep az állattenyésztési ágazatnak

Az állattartás a hazai mezőgazdaság meghatározó szegmense, éppen ezért a kormány agrárpolitikájában központi szerepet kap az állattenyésztés fejlesztése, illetve az állattenyésztés és a növénytermelés egyensúlyának helyreállítása - mondta a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a hajdúnánási kihajtási ünnepségen.

Arra törekszünk, hogy a lehető legmagasabb forrásokat biztosítsuk az állattartók részére - hangsúlyozta Nagy István. Emlékeztetett arra, hogy a 2015–2020 közötti ciklusban az Európai Unió agrártámogatásából a korábbinál 180 milliárd euróval nagyobb összeg jut az állattartó ágazatnak.

„Több munkahelyet a mezőgazdaságban” programot ismertetve elmondta, hogy a tárca nemzeti költségvetésből évi mintegy 30 milliárd forintos többletforrást biztosít 2020-ig az állattenyésztési és más munkaigényes ágazatok részére.

Nagy István arról is szólt, hogy a tenyésztési feladatok támogatása jelentős szerepet tölt be a nemzeti állattenyésztési programok (szarvasmarha, juh, kecske, sertés, kisállatok, ló) megvalósításában, az idehaza tenyésztett mezőgazdasági állatfajták fenntartásában, genetikai minőségük javításában. 2017-ben 1,3 milliárd forint áll rendelkezésre, amit törzskönyvezésre, teljesítmény-vizsgálatokra és tenyészértékbecslésre fordíthatnak a tenyésztőszervezetek.

Az államtitkár leszögezte, kiemelt jelentőségűek a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtáink. A géntartaléki szerepükön túl ezek a fajták meghatározott tájegységhez, vidékhez, lakossághoz, kultúrkörhöz kapcsolódnak, a természetszerű állattartás hagyományait őrzik- tette hozzá.

 (Forrás: agrotrend.hu / FM)

1,225 milliárd forint a tanyafejlesztési programra

Az idén 1,225 milliárd forint fordítható a tanyafejlesztési program finanszírozására. A pályázati kiírások várhatóan május második felében jelennek majd meg, és ezután még 30 napjuk lesz a pályázóknak a felkészülésre. A pályázatokat a források kimerüléséig fogadják.

A nemzeti forrásból működtetett, hetedik alkalommal kiírt tanyafejlesztési programban 500 millió forint fordítható az egyéni, 425 millió forint a közösségi pályázatok támogatására, 300 millió forint pedig a harmadszor meghirdetett zártkerti revitalizációs program megvalósítását szolgálja – közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM). A hagyományos alföldi tanyavilágon túl az idén először a Dunántúlra, a Bakonyba, Szentgálra és környékére, valamint Heves megyei járásokra is kiterjed a program. Kétféle konstrukciót foglal magába: az önkormányzati típusú, helyi közösségek részére kiírt konstrukciókat, valamit az egyéni típusú, tanyai lakosok számára kiírt pályázatokat.

Az önkormányzati konstrukció keretében lehetőség nyílik például a tanyagondnoki szolgálatok fejlesztésére, vagy a vízminőség vizsgálatok elvégzésére is. Ezeknek a pályázatoknak a támogatási szintje 90, esetenként 100 százalékos mértékű.

Az egyéni típusú pályázatokon elsősorban a tanyasi lakó- és gazdasági épület felújítására, valamint a gazdálkodás feltételeinek javítására lehet támogatást igényelni. A támogatási intenzitás ezen a területen általában 75 százalék, de a fiatal gazdák támogatási mértéke 90 százalékos mértéket is elérhet.

Az idén harmadik alkalommal hirdetik meg a zártkertek revitalizációját segítő, az országos külterületi mezőgazdálkodás elterjesztését támogató mintaprogramok megvalósítását segítő programot 300 millió forint keretösszeggel – mondta V. Németh Zsolt, a tárca államtitkára. Magyarországon jelenleg mintegy 200 ezer hektár zártkerti ingatlan van, ezek egy része nem kellően gondozott terület. Ezért a tárca szükségesnek tartotta egy olyan program elindítását, amely a hagyományokat életben tartó, a szőlő- és gyümölcstermelésre alapozó, az öngondoskodást segítő munkát ismeri el.

A tanyafejlesztési programra az elmúlt években mintegy 8,1 milliárd forintot fordítottak, a program hatéves működése során 1691 pályázó nyert támogatást. A zártkert revitalizációs program keretében több mint 50 ezer facsemetét, oltványt, szőlőtövet és növénypalántát ültettek el az önkormányzatok mintegy 80 hektár területen. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint Magyarországon a külterületen élő népesség száma mintegy 300 ezer. A program alapvető célkitűzése a tanyán élők életszínvonalának, életminőségének javítása, valamint a tanyai gazdálkodás megújítása a gazdálkodási feltételek megerősítésével.

(Forrás: agrarszektor.hu)

Zsigó György: még fertőz a tafrina, de megérkeztek a levélbetegségek is

A gombáknál, kórokozóknál a metszőolló és a permetező a főszereplő. A szélsőséges időjárás nehezíti a növények tápanyagfelvételét.

Az alma és a körtevarasodás áttelelő spórái (az aszkospórák) is szóródnak, fertőznek. Az érzékeny fajtáknál ugyanúgy el kell indítani a kezeléseket, mint ahogy a lisztharmat esetében.

A lisztharmat elleni felszívódó gombaölők közül jó néhányat varasodás ellen is engedélyezték: pl.Score 250 EC, Difcor 250 EC, Difo 25 EC, Systhane Duplo és a Topas 100 EC (névváltozata a Penco 100 EC és az Agria Penconazol). Tehát ezekkel kettős hatást érhetnek el, az egymást követően, 2-4 alkalommal ismételt permetezésekkel, az ún. szisztemikus blokkal. (De azért érdemes tájékozódni a szakembereknél, a növényvédős gazdaboltosoknál, mert van amelyik inkább lisztharmatra, illetve varasodásra ajánlott!)

A varasodás ellen még mindig kiváló a réz hatóanyag és a szintén kontakt mankoceb. Rézpótlónak is hívják, nem perzsel, ellentétben a rézzel. Erre főleg a körtéknél illetve viaszosodásig, az almafajtáknál is figyelni kell. A mankocebet sok gombaölőben megtalálhatják pl. Dithane M 45 és DG Neo-Tec, Milcozebe 75 WG és 80 WP, Manzate 75 DF, Manco 80 WP, Penncozeb DG és Plusz, Vondozeb DG és Plusz, Indofil M 45, Manfil 80 WP és 75 WG, stb.

A felszívódó készítményekkel szemben kialakuló rezisztenciát megakadályozhatjuk, ha időnként kontakt szerekre váltunk, illetve ha ezeket bekeverjük a felszívódók mellé. Ez érvényes a lisztharmatnál, illetve a varasodásnál alkalmazott permetlevek összeállításánál is.

A csonthéjasokról sem feledkezhetünk el! Nehéz is lenne. Szomorúan láthatjuk a moníliás ágvégeket a meggyen és a kajszin, a száradó virágok és a lekonyuló csúcslevelek is a betegség tüneteit mutatják. A legfrissebb levélkéket is torzítja, tehát még mindig fertőz a tafrina. De megérkeztek a levélbetegségek is.

A fotón a csonthéjasok levéllyukacsosodásnak hívott gomba „pöttyei” láthatók. Terjedése teljes lombhullással is járhat.

Míg most az előző két gombánál a metszőollóé lehet a főszerep, ennél a kórokozónál újra és újra elő kell venni a permetezőt. Egyes réz, kén (reggeli vagy esti kijuttatással) és a mankoceb hatóanyagú szerek mellett a Topas 100 EC, a Signum WG és a Miltox Speciál Extra WP is engedélyezett pl. cseresznyében, meggyben és őszibarackban. (A Mirage 45 EC II. kategóriás.)

A földiepren található, a képen látható szintű gombás levélfertőzésnél védekezni kell.

A felszívódó Signum WG és Topas 100 EC mellett kéntartalmú gombaölők is engedélyezettek, egyben a lisztharmatára is.

A szélsőséges időjárás nehezíti a növények tápanyagfelvételét.

A birs sárguló levele látszik a képen, egy egészséges, zöld levél mellett.

Lombtrágyákkal, a stressztűrő képességet növelő ún. biostimulátorokkal segíthetjük a növényeinket. Ilyen pl. a mikroelemek mellett hormonokat, vitaminokat és algát is tartalmazó Wuxal Ascofol, és még hosszan sorolhatnám a hasonló termékeket.

 (Forrás: agrotrend.hu)

Kiszámolható a fizetendő vízkészletjárulék

Tavaly októbertől megszűnt az agrárium vízkészletjárulék-fizetési általános mentessége, ám bizonyos esetekben továbbra sem kell ilyet fizetni. A közelmúltban viszont elkészült az a kalkulátor, amely segít meghatározni az esetleges díj mértékét.

Az agrárium az öntözési, rizstermelési és halgazdasági vízhasználatok tekintetében 2006. január 1. óta élvezte a vízkészletjárulék (VKJ) fizetési kötelezettség alóli mentességet, melyet az uniós előírásoknak megfelelve 2016. október 1-el meg kellett szüntetni.

A díjmentességet azonban ez időn túl alábbiak szerint továbbra is fenn tudtuk tartani:

-    tartósan vízhiányos időszakban,

-    többletvizek visszatartásából és tározásából származó vízkészletek után,

-    a halgazdálkodásnál és rizstermelésnél 150 000 m3/évet meg nem haladó vízhasználatig,

-    az öntözés esetében pedig az 50 000 m3/évet meg nem haladó vízhasználatig.

A díjmentes kontingens felett fizetendő VKJ meghatározásának van egy képlete, melynek eredménye határozza meg a fizetés mértékét. A vízügyi ágazat elkészítette a vízkészletjárulékkal kapcsolatos információkat tartalmazó portálját, ahol többek közt megtudható, hogy a vízjogi engedélyben lekötött vízért

-    miért kell fizetni, melyik rendelet szabályozza,

-    milyen adatlapon keresztül kell „bevallani”, hogyan kell vonatkozó az adatlapot kitölteni,

-    hogyan lehet fizetni, milyen határidővel, milyen bankszámlára, illetve mik a mulasztások követelményei, valamint

-    a kérdésekkel kapcsolatban a „Megyei központú ügyfélszolgálatok” elérési lehetőségei is megtalálhatóak.

Azt, hogy mennyit is kell fizetni a vízért, azt a „Gazdaságossági számítás” c. fül alatti kalkulátor kitöltésével tudható meg, mely az alábbi linken található meg.

(Forrás: NAK)