Az Európai Bizottság rövid távú előrejelzése szerint az Unió baromfihús-termelése az idén 1,8 százalékkal 13 millió tonnára emelkedik az előző évi mennyiséghez képest. Ez a növekedés az alacsony takarmányárakkal és a sertéshús iránti csökkenő kereslettel magyarázható. A baromfihús termelése várhatóan tovább növekszik Németországban, Spanyolországban, Hollandiában és Lengyelországban, ugyanakkor Olaszországban és Franciaországban csökkenésre számítanak.

A baromfihús-kibocsátás további bővülését (+0,7%) a marha- és sertéshústermelés növekedése korlátozhatja 2015-ben. A Közösség baromfihús-termelésének 76 százalékát az EU-15 tagországai adják.

Az EU baromfihús-behozatala kismértékben (0,5%) mérséklődött az első félévben az előző év azonos időszakához képest. Thaiföldről a politikai feszültség és a környező országok (Laosz, Japán) piacainak nyitása miatt érkezett kevesebb szállítmány. Brazília az EU-s export rovására az oroszországi, a szaúd-arábiai és a kínai piacokon erősödött. Az EU baromfihús-importjának további mérséklődését prognosztizálják 2015-ben. Az EU baromfihús-exportja várhatóan tovább csökken az év második felében. A Közösség baromfihús-készítményei iránti kereslet a Dél-afrikai Köztársaságban, a Fülöp-szigeteken és Hongkongban élénkül, azonban ez nem ellensúlyozza a szaúd-arábiai, az ukrajnai és a jemeni kereslet csökkenését, illetve a zárt oroszországi piac miatti kiesést.

A Közösség átlagát tekintve a baromfihús 30 százalékkal részesedik az összes húsfogyasztásból. Az egy főre jutó baromfihús fogyasztás növekvő tendenciát mutat, amely 2011 és 2014 között összesen 4,3 százalékkal emelkedett, a prognózis szerint 2015-ben elérheti a 21,8 kilogrammot. Az EU-13 fogyasztása több mint 6 százalékkal bővülhet, míg az EU-15 országainak felhasználása várhatóan 1 százalékkal csökken a jövő évben az ideihez képest. Az EU önellátása baromfihúsból 104 százalék, ezen belül magasabb az EU-13 tagországaiban.

Az Európai Bizottság adatai alapján az első negyven hétben 193,22 euró/100 kg volt az egész csirke uniós átlagára, ami 1,7 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakának átlagárától. A KSH adatai szerint Magyarország baromfihús-exportja 6 százalékkal 113 ezer tonnára bővült az első hat hónapban a múlt év hasonló időszakához viszonyítva. Csirkehúsból 2,4 százalékkal, pulykahúsból 1,6 százalékkal többet szállítottunk ki. A legtöbb baromfihúst Romániában (19,6 ezer tonna), Ausztriában (15 ezer tonna) és Szlovákiában (11 ezer tonna) értékesítettük a vizsgált időszakban. Franciaországba (6,7 ezer tonna) 52 százalékkal, Szlovákiába 24 százalékkal emelkedett, Németországba 26 százalékkal csökkent a kivitel.

A baromfihús-import 5 százalékkal nőtt a megfigyelt periódusban. Csirkehúsból 16,3 százalékkal kevesebbet importáltunk. A legtöbb baromfihúst Ausztriából (6,2 ezer tonna), az Egyesült Királyságból (6,1 ezer tonna), Hollandiából (4,5 ezer tonna), Lengyelországból (4,3 ezer tonna) és Németországból (4,3 ezer tonna) szállították Magyarországra az első félévben. Lengyelország megduplázta a Magyarországra exportált baromfihús mennyiségét a vizsgált időszakban. A baromfihús külkereskedelmi egyenlege pozitív volt a megfigyelt időszakban. Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára (276 forint/kg) 6,7 százalékkal volt alacsonyabb az első negyven hétben az egy évvel korábbinál. Az egész csirke feldolgozói értékesítési ára kilogrammonként 496-ról 502 forintra, a csirkecombé 502-ről 503 forintra, a csirkemellé 2 százalékkal kilogrammonként 1004 forintra emelkedett ugyanekkor.

■