Az uniós túltermelés miatt az idén darabonként négy-öt forinttal visszaesett a tojás átvételi ára. Végh László a Magyar Tojásszövetség elnöke szerint a tojás fekete éve az idei. A kötelezően előírt ketreccserék végrehajtása után Európában túltermelés alakult ki, Németországban például három százalékkal nőtt a tojótyúk-férőhelyek száma - hangsúlyozta Végh László.

Továbbra is probléma, hogy ömlik be a külföldi, gyengébb minőségű tojás hazánkba, a fogyasztók pedig kevésbé foglalkoznak a tojások jelölésével, az ár számít. A nagyáruházak egy részében kisbetűs a kilós ár, pedig ennek a megfelelő méretű feltüntetésével kiszűrhető lenne a kisméretű tojásokkal történő ügyeskedés.

Végh László kiemelte, a normál, 50-60 grammos M-es tojásnál kisebb S-es csak nálunk és Szlovákiában tehető ki a polcra. Ezeket jellemzően ipari tojás áron vásárolják, így könnyebb vonzó árral kínálni, akciózni. Sok esetben a silány minőségű tojást átpecsételik, és magyar regisztrációs számmal hozzák forgalomba.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) ellenőrzései egyre több szabálytalanságot, visszaélést tárnak fel, de a retorziók még nem kellően szigorúak vagy egyszerűen kijátsszák, és kiskapukat találnak - magyarázta Végh László. Leginkább az áfacsalásra vonatkozik ez. Mivel a csalók tudják, hogy úgysem fizetik be az áfát, olcsóbban adják el a tojást, aztán „bedöntik” a céget. Nem sokkal később azonban már más megyében, más cégnévvel folytatják tevékenységüket. Nos, ennek kellene gátat szabni. Ha már áfa, kezdeményezzük a tojásnak, mint alapvető élelmiszernek az áfacsökkentését is 27-ről 5 százalékra. A magyar tojáspiac évi hétmilliárd forintnyi áfakockázatot jelent a magyar államnak, azt gondoljuk, ez nem túlzó tétel a költségvetésben - tette hozzá.

A koronástojás-védjegy bevezetését is a tojáspiacot megtisztító lépésnek tartja a gazdálkodók többsége. A hazai, üzemszerűen termelők - az össztyúkállomány több mint felére - már jelezték igényüket a koronás védjegy használatára, így nyújtva minőségi garanciát a fogyasztók részére, valamint önként vállalva évi több alkalommal a hatósági ellenőrzéseket.

A tojásszövetség elnöke elmondta, a koronás védjegy nem jelentene áremelést, csak megbízható minőséget, nyomon követhetőséget. Aki beszáll ebbe a körbe, az teljes egészében nyílt kártyákkal termel, ad el. Ha üzemszerűen termelők nem lépnek be ide, joggal merülhet fel bárkiben, vajon miért nem? Ha pedig az áruházláncok Magyarországon nem a koronás tojást vásárolják majd, ugyancsak felmerülhet a kérdés, vajon miért nem?

■