Húsvét előtt a legnagyobb a kereslet bárányra, az állatok többsége az olasz boltokba kerül. A termelők azt mondják, a felvásárlási ár évek óta változatlan, az élő állat kilójáért ezer forint körüli árat fizetnek. A hazai boltokban viszont hiánycikk a bárányhús, az eladók azt mondják, nem keresik a vásárlók. A Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség adatai szerint az ünnepet megelőző hetekben átlagosan 140-200 ezer magyar bárányt exportál az ágazat. A kiszállított állatokat döntő részben, mintegy 98 százalékban, olasz vágóhidakon vágják le.

A korai húsvét, az európai szűkösség, és az ebből fakadó kereslet a felvásárlási árakon is meglátszik. Jelenleg az élőbárányt 900-1000 forintért viszik exportra kilónként, a 18-24 kilogrammos állatokért így nagyjából 20 ezer forintot kaphat a termelő, állt a szövetség közleményében.

Keller Ferenc bajai felvásárló (maga is juhtartó) - a Tolna megyei állattartóktól is ő veszi át a birkákat - szerint azonban a bárány ára évek óta ezer forint/kiló. Az állami támogatásban bízhatnak még a gazdák, eddig anyajuhonként 2-3 ezer forintot kaptak, az idei évtől viszont közel 8 ezer forintra számíthatnak. A baj csupán az, mondta Keller Ferenc, hogy még a tavalyi támogatást sem fizették ki, pedig a kérelmeket már májusban beadták az érintettek, és az ehhez kapcsolódó ellenőrzéseket még augusztusban elvégezte a hivatal.

Az idén nemcsak a kis súlyú, tejes bárányokat vették át, hanem 15-től 32 kilósig, mivel korán van a húsvét, és még nem volt elég kínálat - mondta Keller Ferenc, aki hozzátette, nagy gondot okoz viszont az úgynevezett kéknyelv betegség. Emiatt az átvett birkákat azonnal kellett szállítani a külföldi vágóhidakra.

A bátaszéki Tóth Béla karácsonykor még elégedett volt a juhai értékesítésével, de most azt mondta, sok állat maradt a nyakán. Igaz erről nem a piac tehet, hanem későn születtek a báránykák, és az ünnepekre még túl kicsik ahhoz, hogy felkeltsék a felvásárló érdeklődését. Az ő gazdaságában is nagy gondot okoz a kéknyelv nevű betegség, mint mondta oltással védekezni ellene azért bonyolult, mert a betegségnek 37 féle változata van, de a vakcina csak néhányra (a leggyakoribbakra) hatásos. Az állatok vizsgálatáért 7000 forintot kér az állatorvos, maga az injekció pedig juhonként ezer forint körül van, ami 300-400-as telepen nem kis költség.

A bárányhús leginkább húsvéti ételnek számít hazánkban, holott egészséges és finom. Egyéves kora alatt nevezik a birkát, azaz a juhot báránynak. Ekkor a húsa is sokkal ízletesebb, mint később. Hazánkban - nem tudni miért - a húsvéti ünnepeken túl nem nagyon jut szerephez az étlapon. Húsa nem zsíros, inkább rendkívül egészséges, mivel segíti a veseműködést, ezáltal a kiválasztást is. Az arab világban sok étel alapanyaga, hiszen ők már régen rájöttek, hogy libidóerősítő hatása van. A szexuális aktivitást erősíti, és a termékenységet is növeli. Ezért tartják, hogy annak a nőnek, aki mihamarabb gyermekáldást szeretne, ajánlatos fogyasztania. Ennek ellenére a juhhús itthon alig szerepel a napi étrendben, az évi átlagos fogyasztás mindössze 20 deka, holott Európa átlagában ez fejenként a 2,3 kilogrammot is eléri.

A kéknyelv betegséget okozó vírus kizárólag a kérődző állatokat betegíti meg, más állatokra és az emberekre veszélytelen. A múlt év második felében két kisebb, Csongrád megyei gazdaság állataiban mutatta ki a kéknyelv vírusával való fertőzöttséget a NÉBIH laborvizsgálata. A szúnyogok által terjesztett vírusos állatbetegségre kizárólag a szarvasmarha, juh és kecske, valamint a vadon élő kérődzők fogékonyak. A magas lázzal járó betegség a kérődző állatok nyelvét, emésztőrendszerét, valamint izomzatát támadja meg. A fertőzött állatoknál az elhullási arány viszonylag alacsony, ám a betegség súlyos szövődményekkel járhat, és sokáig elhúzódhat. Mivel a betegséget szúnyogok terjesztik, a gazdáknak gondoskodniuk kell az állományok szúnyogellenes kezeléséről is, amit már kora tavasszal nem árt elkezdeni.

■