Termeléshez, nem törlesztésre gyűjtik a pénzt a feldolgozók
Bajban vannak a sertéstartók, hiába, hogy a kormány egy olyan programról döntött, amelynek megvalósítása nyomán újra megtelnek az ólak. Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára a napokban szinte kész tényként jelentette be, hogy a kormányprogram mentén haladva máris sikereket értek el, hiszen a felszámolás és a csőd szélére jutott gyulai, pápai, kaposvári feldolgozót az önkormányzatok bevonásával sikerült megmenteni, és ezzel nemcsak munkahelyek százai menekültek meg, de a patinás márkák is tovább élhetnek.
Az államtitkár szerint a kormány támogatásával és a piaci szereplők összefogásával megújulhat a magyar sertéságazat. Persze ehhez fel kellene göngyölíteni a húsmaffiát, megtalálni a takarmányvásárlás előfinanszírozási módját, s azután már csak új exportpiacokra és az állattartók és -feldolgozók integrációjára van szükség. Ha mindez sikerül, akkor a jelenlegi 2,9 milliós sertésállomány néhány év alatt - ha nem is éri el a korábbi tízmilliós nagyságot, de - legalább megduplázódik.
Ekkora sertésállomány mellett újra hazai alapanyaggal működhetnek a vágóhidak és a feldolgozók, nem mellékesen pedig újra nagyobb lehet a magyar sertéshúsexport, mint a sertéshúsimport. Sákán Antal, a Magyar Sertéstenyésztők Országos Szövetségének elnöke elmondta, tavaly augusztusban, amikor a kormány elfogadta a sertésstratégia forgatókönyvét, még bíztak a gyors változásban. Világossá tette, hogy az állattartók örülnek a bajba jutott feldolgozók megmentésének, különösen azért, mert igen sok beadott állat árával maradtak adósak.
Az elnök becslése szerint a tartozás mintegy 4-5 milliárd forint. Információik szerint azonban a feldolgozókban most az újrainduló termeléshez gyűjtik a pénzt, nem az adósság rendezéséhez. Az önkormányzati befolyás növekedése is kétségeket ébreszt bennük: vajon a húsiparhoz értők kerülnek-e az új vezetésbe, a felügyelőbizottságokba?
Emlékezetes, hogy több miniszter számára októberi, decemberi határidővel végrehajtandó feladatokat határozott meg a kormány, amikor tavaly augusztusban elfogadta a rövid és középtávú sertésstratégiát. Egyebek mellett az agrártárca vezetőjének október 31-ig fel kellett mérnie a hazai sertéságazat termelői és feldolgozói kapacitásait (állattartó telepek, vágóhidak), valamint - a külgazdaságért felelős miniszter bevonásával - az év végéig fel kellett mérnie a meglévő és a potenciális külföldi piaci igényeket, az értékesítési csatornákat és azok fejlesztési lehetőségeit, új csatornák kialakításának lehetőségeit.
Programot kellett kidolgoznia emellett magyar sertéshústermékek külpiaci megjelenésének támogatására. Ugyancsak október végéig az uniós előírások teljes körű figyelembevételével át kellett tekintenie a vágóhídi húsminősítés szabályait és működését abból a szempontból, hogy hogyan lehet azt a minőségi magyar sertéshús érdekében továbbfejleszteni. Szintén október 31-ig kellett volna elkészítenie a sertéságazati termelési és piaci információs rendszer fejlesztésének, működtetésének koncepcióját. Ugyanerre a határidőre - a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős nemzetgazdasági miniszter bevonásával - az állattenyésztő vállalkozások finanszírozásának javítása érdekében kellett volna javaslatot letenni.
Az állattartók terheinek csökkentése érdekében a vidékfejlesztési miniszternek december 31-ig javaslatot kellett volna letennie az európai uniós szabályozásnál is szigorúbb vagy eljárásukat tekintve ésszerűtlen, állattartást érintő nemzeti környezetvédelmi szabályok megváltoztatásáról.
Az előírt feladatok azonban vélhetően nem készültek el határidőre, mert más esetben arról tudomásunk lenne - mondta Sákán Antal, hozzátéve: őket, mint a legfőbb érdekképviseleti szervezetet, a kormánynak tájékoztatnia illett volna, ez azonban eddig nem történt meg. Valójában az érintettek, vagyis a gazdálkodók semmit nem tudnak a program jelenlegi állásáról. Ez ügyben pár napja megkeresték a Vidékfejlesztési Minisztériumot is, ám nem érkezett válasz.
Budai Gyula közben az ágazat idei 2,5-2,6 milliárd forintos támogatásáról beszél, ami - szavai szerint - jövőre (vagyis a választási évben) ennél is több lehet.
■