A déli gabonára vár a világ
Valószínűleg nem Magyarország fog profitálni abból, hogy a hagyományosan gabonaexportőrnek számító Oroszország vásárlóként kénytelen fellépni a piacon. A 2012-es szárazság csaknem a teljes északi féltekét sújtotta, a déli félteke hamarosan kezdődő aratásától azonban sokat várnak a piacok.
Az orosz állattenyésztőknek hozzávetőleg 1,5 millió tonna takarmánygabonát kell vásárolniuk, mert a tavalyi termésük nem bizonyul elegendőnek a felhasználás igényeihez mérten - adta hírül az orosz mezőgazdasági minisztérium, amely a 2012-es aszályos, csapadékszegény időjárással indokolta a lépést, amelynek révén többhelyütt hiány lépett fel.
A tárca nem részletezte, hogy belső forgalomról, vagy importról lehet-e szó, de éppen a szűkös készletek miatt elemzők a behozatalt tartják valószínűnek. A hagyományosan exportőrnek számító Oroszország így vásárlóként léphet fel a piacon, miközben saját kivitelét - részben tanulva a három évvel ezelőtti exportstop okozta válaszreakciókból - nem meri komolyabban korlátozni.
Magyarországnak nem áll rendelkezésre olyan számottevő mennyiségben gabonája, amelyre várhatóan az orosz piacon igény lenne, kukoricából, búzából és árpából sem. Más Európai országok azonban szóba jöhetnek Oroszország esetében - nyilatkozta Raskó György . Az agrárközgazdász hozzátette: itt elsősorban Franciaországra és Németországra kell gondolni, ezeknek az országoknak van gabonájuk, és vételi szándék esetén azonnal eladóként tudnak fellépni a piacon. A déli félteke országai, így például Argentína már jó kapcsolatokkal rendelkezik a biztos vevőnek számító délkelet-ázsiai országokban, így Kínában és Dél-Koreában.
Raskó ugyanakkor figyelmeztetett: a világ kalászos gabonakészlete mindössze 60-65 napra elegendő, a kukoricakészlet pedig hozzávetőleg 70-75 napra. Ez a szokásosnál jóval alacsonyabb mennyiség, amely kedvez a spekulációnak.
A világ készleteinek újbóli feltöltéséhez várhatóan a déli félteke jónak ígérkező termése járulhat hozzá elsőként, amelyet februárban már aratnak. Argentína és Ausztrália búza- és kukoricatermése jó lesz, a brazil szójatermést pedig elképesztő mennyiségűre, 83 millió tonnára becslik. Ez a várakozás lassan beárazódik, a szója ára máris csökken, amely természetesen a hazai állattartók nehéz helyzetében is némi könnyebbséget jelent majd. A szója tonnája a közelmúltban még 155-160 ezer forint volt, ez mostanra 130 ezer forint alá süllyedt, és - ha a forint euróhoz viszonyított árfolyama szinten marad - a közeljövőben lemehet 110 ezer forintig - fogalmazott az agrárközgazdász.
Jelentős mennyiségű termést várnak idén az északi féltekén is. Az Egyesült Államokban a vetési szándék jól alakul, ezért magas termőterületet, így kedvező időjárás esetén sok gabonát várnak a nyárra.
A mostani alacsony készletszintek, és a relatív hiány ugyanakkor a magyar termelőknek is komoly figyelmeztetés, hiszen emiatt komoly árcsökkenés nem várható a gabonaárakban. Az idei árak legfeljebb 10 százalékkal lehetnek alacsonyabbak euróban számolva a tavalyinál - tette hozzá Raskó.
Búzát várhatóan a környező országokból vásárol Oroszország, így Ukrajnából és Kazahsztánból. Kukoricát az EU-ból biztosan nem, hiszen a Unió maga is nettó importőr ezen a téren - nyilatkozta Pótsa Zsófia. A Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -Kereskedők Szövetségének főtitkára emlékeztetett arra, hogy a közösség 27 országa december közepéig összesen 4,5 millió tonna kukoricát importált, amely júliusra várhatóan 9 millió tonnára nő majd.
Pótsa Zsófia szerint ha Magyarország most vevőre lelne Oroszországban, akkor az esetleg a búza esetében jöhet szóba, ám ez ármegegyezés kérdése is. "Búzából van exportra jutó árualap, hozzávetőleg 1,5 millió tonna. Hogy ezt ki veszi meg, az kérdéses. Nem kizárt, hogy az oroszok, de nem valószínű, hogy többet tudnának fizetni érte, mint például a hagyományos vásárlónak tekinthető Olaszország" - zárta szavait Pótsa Zsófia.
■