Egy év alatt közel 13 százalékkal drágult a termőföld, ezen belül 15 százalékkal a szántók ára Magyarországon - derül ki a KSH első ilyen témájú összesítéséből. Egy hektár szántóföld átlagára 2012-ben 670.400, míg bérleti díja 2011-ben átlagosan 32.800 forint volt. 2011-ben a termelők mintegy 75 milliárd forintot fizettek ki bérleti díjként - ez pedig gyakorlatilag adómentes jövedelmet jelentett a tulajdonosoknak.

Tavaly jelentősen megugrott a termőföld ára: átlagosan 12,8 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal első alkalommal megjelenő, többek között a mezőgazdasági számlarendszer, a NÉBIH és a NAV adatainak felhasználásával készült összesítéséből. A jelentés szerint 2010-ben 6, 2011-ben pedig már 11,5 százalékkal emelkedtek a termőföld árak Magyarországon. Tavaly a szántók ára 14,9 százalékkal növekedett, így egy hektár országos átlagára 670.400 forint volt.

A föld árát számos tényező befolyásolja, ezért az ország egyes területein a föld ára az országos átlagtól jelentősen eltérhet. A legdrágább területek Tolna, Békés és Fejér megyében vannak, ahol a szántó hektáronkénti ára jóval 800 ezer forint fölött volt. A legolcsóbban Nógrád megyében lehetett szántóföldhöz jutni, ahol 1 hektár szántóföld átlagára kevesebb volt, mint az országos átlag fele.

Megyénként jelentős eltérések voltak nemcsak a termőföld és szántóárakban, de az árváltozás mértékében is. A leginkább az ország legjobb minőségű termőföldjeivel bíró megyékben drágult a föld. Több mint húsz százalékkal kértek többet a szabolcsi, a jászsági, a Bács-kiskun, illetve Baranya megyei parcellákért az előző év adataival összevetve. Kismértékű, 5 százalék alatti csökkenés volt Vas és Hajdú-Bihar megyékben. A legjelentősebb (fellendülő) földforgalom a szántó művelési ágban Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében zajlott, ahol 2011-hez képest további 25 százalék felett nőtt a forgalom. A hanyatló térségek olyan területegységek, amelyek értékesítése átlag feletti volt 2012-ben, de az előző évhez képest enyhe (5-10 százalékos) visszaesés volt annak mértékében. Ide sorolható Békés, Csongrád, Bács-Kiskun megye mellett Fejér, Győr-Moson-Sopron is.

A jelentés szerint élénkült Veszprém, Baranya és Nógrád megye térsége, azaz míg az elsőnél az előző évi értékesítéshez képest 30 százalékot meghaladó növekedés volt, addig az utóbbiaknál ez a növekedés 10 százalék alatt maradt. A pangó egységek olyan megyék, ahol a keletkezett forgalmi érték átlag alatti, és az előző évhez viszonyítva is csökkent. Ezek közül a legmérsékeltebb szántó forgalom Komárom-Esztergom, Heves és Zala megye térségeiben történt, ahol az előző évhez képest több mint 15 százalékkal esett vissza a forgalom.

Az erdőterületek ára nőtt a legkisebb mértékben, 4,3 százalékkal, így 459.000 forintba került hektáronként. A gyep ára 13 százalékkal emelkedett, azonban a legnagyobb drágulást a gyümölcsös- (19,8 százalék) és a szőlőterületeknél (23,2 százalék) figyelte meg a KSH.

A legnagyobb forgalmat minden megyében a szántók adták: Békésben csaknem 96 százalékot, míg Nógrádban mindössze a forgalom 47 százalékát. Jelentősebb forgalom a gyep és erdő művelési ágakban Zala, Veszprém, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt. Szőlőültetvény értékesítése elenyésző volt mind országos, mind megyei szinten, és csupán néhány megyében érte el az összes értékesítés 1 százalékát. A legnagyobb arányban Heves és Bács-Kiskun megyében (3-3 százalék) értékesítettek szőlőterületet. A gyümölcsösnél is hasonló a tendencia, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legnagyobb földforgalom, az összes értékesítés 8 százaléka.

A 2010-es általános mezőgazdasági összeírás adatai szerint a használt mezőgazdasági terület 50,7 százalékát bérleményként művelik. Ennek megfelelően a földbérleti díjak is folyamatosan emelkedtek az elmúlt években. A mezőgazdasági számlarendszer adatai szerint 2011-ben a mezőgazdasági termelők összesen mintegy 75 milliárd forintot fizettek ki földbérleti díjként, amelynek mértékében lényeges eltérések adódnak művelési áganként és területi egységenként. A trend minden bizonnyal erősödik majd a földforgalmi törvény hatályba lépéséig.

2011-ben a szántó művelési ágba tartozó területek országos éves bérleti díja 32.800 forint volt hektáronként. A legmagasabb bérleti díjat a szőlő és a gyümölcsös művelési ágba tartozó területekért kérték. Az előbbié hektáronként 46.400, az utóbbié 37.800 forint volt. A gyep bérletéért 16.300, míg az erdőért 14.000 forintot kellett fizetni.

A szántó éves bérleti díja Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb 2011-ben, 39.800 forint hektáronként. Ez több mint másfélszerese a legalacsonyabb, 23,8 ezer forintos észak-magyarországi díjnak. A régiók között kialakult sorrend 2008 óta majdhogynem változatlan. Szántót bérelni a Dél-Dunántúlon (39.800 forint/hektár), a Dél-Alföldön (37.700 forint/hektár) és Észak-Alföldön (32.400 forint/hektár) a legdrágább, köszönhetően Tolna, Bács-Kiskun, Békés, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye magas bérleti díjainak.

Egy év alatt az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedett a szántó bérleti díja Csongrád (22), Szabolcs-Szatmár-Bereg (21) és Vas megyében (22 százalék). A díjemelkedés mértéke Nógrádban és Dél-Dunántúlon maradt el leginkább az átlagostól, egy számjegyű volt az emelés. A gyep bérletéért szintén a Dél-Dunántúlon kellett a legtöbbet, fizetni 2011-ben.

A KSH szerint a földbérleti díjakat és a termőföldárakat összehasonlítva megállapítható, hogy az egyes művelési ágakba tartozó földterületek éves bérleti díja a föld árának 4-6 százalékát teszi ki. A szántók esetében ez az arány 2009-ben 5,3 százalék volt, ami 2010-2011-re 5,6 százalékra emelkedett. Hasonlóan kismértékű emelkedés jellemző az erdőn kívül a többi művelési ágra is. Megyei szinten összevetve a szántóföldek bérleti díját és árát, a megyék többségében a fenti arány 2011-ben 4,5-6 százalék körül alakult.

■