Összesen 900 ezer tonna búza, 400 ezer tonna kukorica és 250 ezer tonna árpa behozatalára kaphat még áprilisban vámmentes uniós kontingenst Ukrajna. Az olcsó gabona egy része biztosan Magyarországon landol majd, így azzal a veszéllyel fenyeget, hogy letöri a sokak szerint túlzottan magas, jelenlegi belföldi árakat. A változások hátrányosan érinthetik a tavalyi termésen „ülő” gazdálkodókat, de előnyösek lehetnek a malmok, a takarmány-feldolgozók és az állattartók számára.

Egyelőre nem okozott járványt sem a monília, sem a tafrina, még az almások varasodásától sem kell félni. A tankönyvek szerint 10 mm eső vagy erős pára, hajnali köd hatására pattannak ki a talajon elfekvő varas levelekből az első spórák. A rügypikkelyek alatt áttelelő lisztharmat viszont már megjelent és több almafajtánál is permetezést kíván. A beteg rügyekből már kibújtak a torz, fehéres bevonatú levélkék és virágbimbók.

Gyanúsan alacsonynak találják hazai termelők azokat az árakat, amelyeken több élelmiszerlánc is árusítja a külföldi földiepret. Spanyol epret például már 778 forintos kilónkénti áron kínál egy élelmiszer-áruházlánc, míg a magyar eper szezon eleji árai általában 2000-3000 forint között mozognak. A két árat nehéz összehasonlítani, mert a spanyol szabadföldi szezon már februárban megkezdődött, míg nálunk majd csak májusban indul.

A jelenleginek a töredékére szűkülhet, vagy akár meg is szűnhet az uniós közvetlen földalapú támogatás. Egyre jobban felerősödik azoknak a hangja, akik azt követelik Brüsszelben, hogy a termelés támogatása helyett a vidékfejlesztésre költsék el a közösség forrásait. Emiatt bealkonyulhat a piacképtelen gazdaságoknak, de azok is csalódhatnak, akik most hosszú futamidejű állami földbérleti joghoz jutottak.

A szokottnál két-három héttel előrébb tart a természet, a tavaszi munkákkal megfelelően haladnak a gazdák. Az enyhébb tél nem okozott gondokat, a gabonatermelőket most inkább az EU-ukrán szabadkereskedelmi tárgyalások aggasztják, a borászokat pedig az olcsó importborok. A szakemberek szerint az enyhe télnek köszönhetően az országosan 1,685 millió hektár őszi vetés összképe kedvező, a decemberi minősítéshez viszonyítva nem romlott az állapota.

Tisztelt Partnereink!

A közelmúltban megjelent a földművesekről, mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás részletes szabályait megállapító kormányrendelet, mely egy új, a gazdálkodókról vezetett adatbázis létrehozását írja elő.
Ezen nyilvántartásba a termelőknek - földügyeik intézéséhez - előzetesen regisztrálniuk kell az alábbiak szerint.

Hatalmas összegre, mintegy 200 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy a hazai öntözhető mezőgazdasági területet érdemben bővíteni lehessen. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerint a most öntözött 100 ezer hektár mellett további 300 ezer hektárnyi terület öntözésének igényét jelezték a gazdák. A kamara szakemberei azért mérték fel az öntözővíz-igényeket országszerte, hogy pontos adatok álljanak rendelkezésre a gazdálkodók öntözési igényeiről, ami segíti a fejlesztések megvalósítását - mondta ifjabb Hubai Imre, a NAK alelnöke.

Egyértelműen jelzik az elmúlt évek repcestatisztikái, mennyire aktívak voltak az áfacsalók a hazai piacon. A „kiszállítások” éveken keresztül meghaladták azt a repcemennyiséget, amely az országban egyáltalán megtermett. Mivel a repce kis szántóföldi növénynek számít, már viszonylag kevés fiktív ügylet is elegendő volt ahhoz, hogy a statisztikák felboruljanak és a visszaélések „kibukjanak”.

A múlt év december 5-e óta tilos a halászat a Balatonon. Egészen addig, amíg a minisztériumban újragondolják a tó halgazdálkodását. A horgászati egyesületek a Tisza-tó és a Velencei tó után készek a Balatonon is megszervezni a halgazdálkodást. „Sok szakmai kifogás, támadás érte a Balatoni Halászati Nonprofit (BHN) Zrt.-t. Újra kell gondolni: kell-e egy ilyen szervezet, jól végzi-e a feladatát, mi legyen az orvhorgászokkal, azzal a problémával, hogy a hal egy része feketén kerül a vendéglátásba" - indokolta döntését Fazekas Sándor, az agrártárca első embere.

Márciusban 495 gazdálkodónak csaknem 4,5 milliárd forint agrár-környezetgazdálkodási támogatás utalását indította el a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) közreműködésével. Az MVH pénteki közleménye szerint a 12.902 kifizetési kérelemből eddig 11.843-at zártak le, és összesen több mint 40,5 milliárd forint kifizetése történt meg. A fennmaradó kérelmek feldolgozása folyamatos.