Nagyüzem van a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) háza táján. A szervezet átalakult annak érdekében, hogy a szőlő- és borágazat képviselőivel szorosabb együttműködésben folytathassák a munkát. A megújult elnökség nyárig igyekszik olyan vertikális szabályozási és ellenőrzési rendszert kialakítani, amely egyszerre szolgálja a szőlőtermelők, a borászok és a fogyasztók érdekeit.

„Fontos változás, hogy külön szőlészeti és borászati küldöttje van minden egyes borvidéknek, ők két külön csoportot is alkotnak a HNT-ben, és a döntések előtt mindkét csoportban többséget kell szereznie az előterjesztéseknek” - mondta Tornai Tamás, a HNT új elnöke, aki hozzátette, hogy a korábbiakhoz képest sokkal erőteljesebb az elnökség hatásköre, a főtitkár szerepe pedig elsősorban a végrehajtás. A HNT számára fontos, hogy megpróbáljon a szakma, a magyar szőlő- és bortermelők közösségének gazdájaként működni.

Az elnök a stabilitás megteremtését és az összefogást jelölte meg a magyar szőlő- és borágazat további sikeres tevékenysége alapvető feltételeként. Az új vezetőség számára komoly kihívást jelent, hogy az ágazat működésének kulcsterületein a legfontosabb módosításokat mielőbb végigvigyék. A termelési alapok fejlesztési terve már el is készült. „Mindezek egy részéhez jogszabály-módosítások is szükségesek, mint például a hatósági adatszolgáltatások egyszerűsítése terén vagy épp az ingatlan-nyilvántartás és a hegyközségi szüreti jelentések összefésüléséhez” - magyarázta a Nemzeti Tanács elnöke, s reményét fejezte ki, hogy nyárra már jóváhagyhatja a szaktárca a HNT szakmaközi szervezetté alakulási kérelmét.

Jelenleg a koncepció kidolgozása zajlik a kereskedelem és a marketing területén, ahol jelentős változások lesznek. Tornai Tamás kiemelte, hogy itt is akkor lehet eredményes és hatékony a HNT működése, ha a vidékfejlesztési miniszter elfogadja azt a beadványukat, amely alapján szakmaközi szervezetként működhetnek a jövőben. „Sok feladat vár még megoldásra” - sorolta Tornai Tamás, s a termelési alapok rendbetételét emelte ki. Meghatározták a telepítési jog-tartalék felhasználásának elveit, amiből főként fiatal gazdáknak juttatnának. A szőlőtermő ültetvények a korábbi években folyamatosan csökkentek hazánkban, a jó adottságú területeknek csak az egyharmadát használjuk. Mindenképpen telepíteni kell. Ehhez pedig jó szaporítóanyag szükséges, ezért már tárgyaltak a szőlő-szaporítóanyag szövetséggel.

Eddig sikerült elérni, hogy 70 millió euróról 100 millió euróra (mintegy 30 milliárd forintra) emelkedik a szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatására rendelkezésre álló támogatás összege. A rendelet módosításával a szaktárca egyrészt 100 millió euróra emeli a támogatás keretösszegét, másrészt könnyebbé teszi az ültetvény telepítéséhez szükséges telepítési jogok megvásárlását, felhasználását. Ezzel tovább folytatódhat a szőlőtelepítések több éve tartó növekedése.

■