Az agrártárca eddigi információi szerint több mint 10 ezer hektár mezőgazdasági területet károsított az árvíz, valamint az ezzel összefüggő belvíz és a védekezés - mondta az agrárgazdaságért felelős államtitkár Mohácson. Czerván György megjegyezte, hogy az árvízzel borított terület nagy része szántó, kisebb része legelő. A 10 ezerből mintegy 3 ezer hektárt az árvíz mellékhatásaként jelentkező belvíz öntött el, és 500 hektárt a védekezéshez használva letapostak.

Áprilisban tovább lassult a mezőgazdasági termelői árak növekedésének üteme: a felvásárlási árak 11,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit a márciusi 14,6 százalékos emelkedést követően - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A növényi termékek éves drágulásának üteme 15,9 százalékosra csökkent a márciusi 20,5 százalékról, az élő állatok és állati termékek áremelkedése 3,2 százalékos volt az előző havi 4,2 százalékkal szemben.

Magyarország kormánya az országgyűlés részére benyújtott eddigi tanyafejlesztési intézkedésekről szóló jelentésében kiemelt feladatként rögzíti azon célt, hogy a 2020. év végéig valósuljon meg minden tanya elektromos árammal történő ellátása, továbbá hogy minden tanya járható utakon legyen megközelíthető - áll a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) közleményében.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal felhívja a gazdálkodók figyelmét, hogy az egységes kérelem beadási határideje után is lehetőség van vis maior bejelentésre. Bejelentést akkor kell tenni, ha a 2013. évi egységes kérelemben megjelölt terület vonatkozásában vis maior esemény (például árvíz, belvíz) történt, és emiatt az ügyfél nem tudja teljesíteni a támogatás igénybevételéhez szükséges valamelyik feltételt, vagy már nem a korábban bejelentett növény található meg az adott táblán.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint az agrárgazdaság hosszú távú érdekeit szolgálná, ha megfelelő jogi környezettel értékesítésre ösztönöznék azokat a földet öröklőket, akik nem maguk akarják megművelni a tulajdonukba került termőföldet. Győrffy Balázs szerint ugyanis a földbérleti rendszeren keresztül az ott megtermelt tőke jelentős része távozik az ágazatból.

Arról egyelőre nem tudtak pontosabb felvilágosítást adni, hogy melyik napon folytatódhat a törvény tárgyalása, azt azonban közölte a szaktárca, hogy a jogszabály zárószavazására még a tavaszi ülésszakban, vagyis legkésőbb a jövő héten sor kerülhet.

Bár az első évén már túl van az új agrár-kockázatkezelési rendszer s a véget ért biztosítási díjtámogatási igénylési időszak eredményei sem ismertek még teljeskörűen, a szakértők szerint az idei díjtámogatási kérelmek esetében sem volt utolsó pillanatos roham a szerződéskötéseknél.

Vizsgálatokat indítottak a hatóságok amiatt, hogy importból származó, homokkal szennyezett szójadara jelent meg a hazai piacon. Egyes felhasználói jelzések szerint a kifogásolható szójadaratételek 5-20 százalékban tartalmaznak homokot, és nem csak az állatállományok súlygyarapodását fékezik, hanem tönkreteszik a takarmánykeverő berendezéseket is.

Június elején indult el egy mezőgazdasági összeírás a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szervezésében, amely hazánk településeinek nagy részét érinti. Az agráriumban gazdaságszerkezeti összeírásokra a tízévenként lebonyolított teljes körű mezőgazdasági összeírások közötti időszakban kerül sor, tájékoztatott Nádasné Uhrin Györgyi, a KSH békéscsabai osztályának vezetője.

A hazai élelmiszeripar permanens hanyatlásának bemutatásával kezdte előadását és nyitotta meg a 15. Szakma Napja rendezvényt Raskó György, agrárközgazdász. Prezentációjában hangsúlyozta, hogy az élelmiszeripar az utóbbi 7 év alatt 700 milliárd forintos hazai piacvesztést könyvelhetett el. A termelés a rendszerváltás óta 37 %-kal, a hazai termékek aránya 71 %-ra csökkent 2012-ben. 2013 első negyedévében újabb jelentős csökkenés mérhető, miközben a 250 főnél többet foglalkoztató közép- és nagyvállalkozások száma már 60 alá esett.