Nincs jó idő, így nem is nagyon veszik a piacon a magyar sárgadinnyét, de a kissé drága import görögöt sem. Már csak bő egy hét és a magyar görögdinnye is megjelenik az árusoknál. Az egri piacon itt-ott fordul elő a görögdinnye, de a kereskedők ezeket is felszeletelik, egyben még nem venne senki. Sárgadinnyét már több helyen tartanak, de szinte senki sem a saját termést kínálja megvételre.

A magyar sárgadinnyéért 300-500 forintot kérnek aszerint, hogy sárga, vagy zöldbélű-e, utóbbi a drágább. A Görögországból származó görögdinnye kilója 250-300 forintba kerül, ezt szeletben árulják a kíváncsiskodóknak. Az áron kívül azonban a mostani hűvös, esős időjárás is visszatartja a piacozókat a vételtől, a kereskedők és a termelők is remélik, hamarosan visszatér a jó idő. Előbbiek szerint a vevőket a napsütésen kívül majd a kilónkénti 140-150 forintos ár vonzza majd igazán. A termelők azonban egyelőre nem csak az ár miatt aggódnak, hanem amiatt is, mert esik az eső, és hideg van, ez pedig ronthat a minőségen.

A sárgadinnyéből jó a termés, de ez az eső nem jött jól, ilyenkor a gombák is szaporodnak, s betegségeket okozhatnak. Egyébként saját magunk is értékesítjük a dinnyét és jók a vásárlói visszajelzések, ízlik nekik a gyümölcs, főleg a zöldhúsút keresik.

A nagybani piacon 150 forintot adnak kilójáért, amivel már a költségeinknél járunk, de 250 forint volna az optimális összeg, viszont nagy a harc a külföldi konkurenciával. A nagyobb áruházláncok ugyanis lényegében önköltségi áron értékesítik a portékát - magyarázza a káli Gábri Gábor, aki gyerekkorától benne van a dinnyetermesztésben, hiszen édesapja is régóta foglalkozik ezzel. Ő 5-6 éve önállósodott, jelenleg fél hektáron, fóliában van sárgadinnyéje, s hat hektáron termeszt görögdinnyét.

A görög egy része körülbelül 5-6 nap múlva érik, másik része pedig két hét múlva lesz vágható. Lehet, hogy megelőzzük a békésieket is, legalábbis azokat, akik velünk egyszerre palántáztak. Itt ugyanis homokos, nem annyira kötött, ezáltal melegebb a talaj. Jó termés várható, hektáronként 400 mázsát saccolok. Viszont a reggeli hidegeket megsínyli a növény, azokat a kis dinnyéket, amelyek most kötnének eldobja. Tavasszal volt egy mínusz öt Celsius fokos fagy. Ahol nem tudtunk védekezni, ott 20 százalékos fagykárunk lett, s volt egy kisebb jégverés is - mutat rá egy itt-ott aprón pöttyözött sötétzöld görögdinnyére. Ezt már exportra első osztályúként nem veszik át - mondja. Ő egyébként úgy tartja, külföldre nem nagyon éri meg eladni a termést, mert keveset kap érte, tavaly már az önköltségi ár alatt, kilónként 20 forintért, vagy az alatt vették át a görögdinnyét.

Nem volna baj, ha kicsit jobb idő jönne. Amikor a nagy kánikula volt, naponta szemlátomást nőttek a dinnyék. Ez az eső most nem kellene, a tápanyag-utánpótlás miatt ugyanis öntözzük a növényeket, így pedig megvan kockázata, hogy belül megszakad, s víz ízű lesz. Egyébként szerintem finom lesz az idei termés is, főleg, ha megmarad a nagy hőingadozás, attól ugyanis édesebb lesz - mondta Gábri Gábor, akinek szerencsére a pockok idén már nem okoznak kárt. Elmesélte, tavaly a sárgadinnyének az önköltsége sem jött ki a pockok kártétele miatt, s a szabályok miatt nem is kaptak engedélyt az irtásukra. Mostanra viszont eltűntek a rágcsálók, bár nem volt kemény a tél, de valami, talán betegség miatt összeomlott a populáció.

Gábri Gábor szerint az idei szamóca-szezon jól sikerült, azzal is foglalkoznak ugyanis, szintén fóliában. De a dinnyepalántákat is maguk nevelik, február elején magolták az elsőt. A dinnyézés továbbra is nagy befektetést és sok munkát igényel, ha valaki intenzíven termeszti, akkor hektáronként legalább egymillió forintot rá kell szánnia.

■