Felemás évet zárnak a káposztaféléket termelő magyar gazdálkodók. Míg az év első fele jól alakult az ágazat számára, az utóbbi időszakban mind a kereslet, mind pedig a csökkenő árak megnehezítették életüket. Hazánk kiemelkedően fontos szabadföldi kultúrái, az élettani szempontból rendkívül fontos káposztafélék termelőinek a tudatos, hazai terméket kereső fogyasztás a kiút az erős import ellenében.

Úgy tűnik, megállt a magyar káposztafélék termőterületének évek óta tartó csökkenése, most nagyjából 6 ezer hektáron folyik fejeskáposzta, kelkáposzta, brokkoli és karfiol termesztése, hangzott el egy szakmai rendezvényén, amelyet ezúttal is Ócsán rendeztek, amely a hazai termelés központjában van.

A termelőknek idén a szélsőséges időjárás és a kártevők okozták a legnagyobb nehézséget - hangsúlyozta Antal Gyula kampánymenedzser. Szűkült a felhasználható növényvédőszerek száma, viszont a kártevők újabb és újabb köre jelenik meg. A káposztafélék termelésében az idei szezon átlagosnak mondható. Az év első részében, egészen nyárig a termelők jövedelmet tudtak realizálni a kedvező áraknak köszönhetően, viszont az utóbbi hetekben az árak és a kereslet is jelentősen csökkentek. Sajnos európai viszonylatban elveszítette jelentőségét az ágazat, még a hazai fogyasztást sem elégíti ki teljes egészében. Az uniós csatlakozás óta az év szinte egészében érkezik importáru, amelyekkel a hazai termelők sok esetben alig, vagy nem tudnak versenyezni. A magyar gazdálkodók csak öntözött körülmények között, az versenytársakhoz képest jelentős költségtöbblettel tudnak termelni. Az egyetlen kitörési pont a jobb minőségű hazai termék, amelyekben a magyar fogyasztók jobban bízhatnak.

Mint megtudtuk: az utóbbi évtizedekben átalakultak a termőterületek. A főváros környéki - Ócsa, Alsónémedi és Bugyi településekkel fémjelzett - terület vált jelentőssé, főképp a friss-piaci ellátás tekintetében. Itt termelik meg a fejes-, kel-, vöröskáposzta, karfiol és brokkoli egyharmadát. Vecsésről szinte teljesen eltűnt a termelés, csak a feldolgozás, a savanyítás maradt. A szabolcsi, nyírségi termőtáj is jelentős, a savanyítási káposzta jelentős részét ott termelik meg, és a karfioltermelők is kitartanak.

A Jászságból szintén jelentős mennyiségű, főleg savanyítási káposzta kerül ki. A korai káposztafélék termelésében Csongrád megye, Szentes térsége a meghatározó, Kecskemét környéke pedig a kelkáposzta termelésben jelentős terület. A friss káposztaféléket a piacokon és áruházláncokban értékesítik, de a savanyítóipar is komoly mennyiséget dolgoz fel. A konzerv és hűtőipar teljesen leállt a magyar karfiol és brokkoli feldolgozásával, erre ma már senki nem építhet termelést.

Pedig táplálkozási, élettani szempontból a káposztafélék a legjelentősebb zöldségfélék közé tartoznak. Relatíve olcsó, vitamin- és ásványianyag-forrást jelentenek egész évben. A brokkoli és néhány színes fajta a daganatos megbetegedések megelőzésének bizonyítottan hatásos eszközei.

■