Gőgös Zoltán, MSZP-elnökhelyettes szerint több tízezer ember munkahelye szűnhet meg az agrártámogatási rendszer átalakítása miatt. Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfői sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy a vidékfejlesztésre fordítható európai uniós forrásoknak kifejezetten a munkahely- és a lehetőségteremtés lesz a célja a következő hét évben, a kormány ennek jegyében rendezi át a korábbi uniós támogatási gyakorlatot és rendszert.

A Fazekas Sándor földművelésügyi miniszterrel és Győrffy Balázzsal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón a kis gazdaságok támogatását és az erről szóló uniós irányelvet emelték ki.

Gőgös Zoltán kijelentette: a magyar agrárium érdeke és a gazdasági ésszerűség egyaránt azt diktálja, hogy a forráselvonást csak a valóban alacsony foglalkoztatással és magas jövedelmezőséggel működő cégeknél alkalmazzák.

"Ha nem így lesz, akkor példátlan falurombolás kezdődik. A közvetlen támogatások elvonása miatt több tízezer ember munkahelye szűnhet meg, állattartó telepeket kell felszámolni, eltűnhet a magyar tej és a hazai disznóhús a polcokról" - írta közleményében a szocialisták elnökhelyettese, felszólítva a kormányt, hogy a hétéves uniós program véglegesítése előtt hallgasson a szakértőkre, és a támogatás-elvonásból engedje levonni a bérköltséget.

Az Együtt szerint több szempontból is elfogadhatatlan kormány agrártámogatási rendszer átalakításáról szóló javaslata.

A párt közleményében azt írta: a monokultúrás növénytermesztés esetében elfogadhatónak tartják a területalapú támogatások plafonjának bevezetését, ugyanakkor az utóbbi években sokat fejlődött állattenyésztési ágazatnál elfogadhatatlannak tartják a kormány javaslatát. A párt szerint annak következtében már jövőre 8-10 ezer vidéki munkahely szűnhet meg.

Az Együtt követeli, hogy az állattartók számára járjon foglalkoztatási kompenzáció. Az ellenzéki párt szerint ugyanis ezzel a megoldással akár növelni is lehetne a szektorban foglalkoztatottak számát.

■