A tejkvóta rendszer 2015. április 1-jétől megszűnik az Európai Unióban, de az új lehetőségek kihasználásával a támogatások legalább szinten tartása, de ha lehet növelése a cél - jelentette ki a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára Hajdúböszörményben. Czerván György elmondta: a tavaly zárult uniós költségvetési időszakban hazánk 300 milliárd forintot fordított az állattenyésztés korszerűsítésére, abból 100 milliárdot a szarvasmarha ágazatra.

Az államtitkár közölte: folytatódik az iskolatej-akció, amire az idén 1,7 milliárd forintot fordítanak, 200 millióval többet, mint tavaly, az év közepén pedig indul a magyar tejtermékeket népszerűsítő Sajtra fel! akció.

Elmondta azt is, hogy a termeléshez kötött támogatásokra fordítható éves összeg a 2015-től életbe lépő új EU közös agrárpolitika (KAP) szabályai szerint a nemzeti közvetlen támogatási boríték 3,5 százalékról 15 százalékára növekszik.

Czerván György megjegyezte: az állattartásnak az egész mezőgazdaságon belüli arányát a jelenlegi 33-34 százalékról szeretnék az EU-átlagnak megfelelően legalább 40 százalékára emelni.

Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a közös agrárpolitika (KAP) alapvetően meghatározza a mozgásteret, hiszen a támogatások nagyobb része területalapon kerül kifizetésre, ami a szántóföldi növénytermesztésnek kedvez. "A Vidékfejlesztési Minisztériumban igyekszünk minden olyan jogcímet megtalálni a támogatásokra, amit az EU is engedélyez" - mutatott rá az államtitkár.

Jakab István (Fidesz-KDNP), az Országgyűlés alelnöke meggyőződésének adott hangot, hogy a hazai szarvasmarha ágazat az uniós kvóta megszűnése után is képes lesz megállni a saját lábán.

Felhívta a figyelmet arra a kormánydöntésre, hogy a gazdáknak nem kell fizetniük az öntözővízért. Jakab István szerint önmagában ez az intézkedés hosszú távon, ágazati szinten akár 30 százalékos hozamnövekedést fog eredményezni.

■